jgs

Hasznos linkek:

Aquarex - Elsősorban Nelson öntöző alkatrészek és Irritec fittingek. Az oktatás menüpontban letölthető könyv nagy segítséget nyújt az elméleti megalapozásban.

Felhívnám mindenki figyelmét arra, hogy a PDF - Nelson POP UP spray szórófejek (171 Kbyte) dokumentumban a fekete (15A) spray fejek fogyasztása hibásan van megadva (ha jól sejtem, a 12A fejek fogyasztása lett megmásolva, és úgy maradt). Tervezésre ne nagyon akarjuk használni, inkább arányosítsunk a 12A és 17A fogyasztási adatai alapján.

Vízözön dokumentumtár - Mindenféle hasznos táblázat és útmutató

Hydrolight útmutató az öntözőrendszerek felépítéséhez - Képekkel illusztrálva, rövid leírásokkal.

Márai mérnöki iroda - Elméleti és gyakorlati leírások, útmutatók

Súrlódási veszteség számítása a Hazen-Williams formulával

Egyelőr ennyi, de később még bővül(het).

Az előzőek után álljon itt a mi kertünk példája:

A füvesítendő telek cca 350-400 négyzetméter, enyhe emelkedővel (3%). A forrás vezetékes víz nagyon jó, cca 45-50 liter/perc hozammal. Ez alapján a közelebbi köröket 36-38 literre, a távolabbiakon (ez a 20 méteren kívülieket jelenti) max 35 literre méreteztem. Összesen 5 kör lesz, plusz egy a csepegtetőnek. Ebből idén 4 kör + csepegtető készült el. Természetesen a szelepaknába is került egy plusz elágazáshely, ill. a vezérlő és a hozzá futó vezérlőkábel is 6 kör vezérlésére képes, hogy ne kelljen a későbbiekben újakat beszerelni.

Anyagkiírás (~10% ráhagyással, egyelőre emlékezetből):

1 db Irritrol junior max 6 körös kültéri vezérlő

10 m 6-eres vezérlőkábel

1 db 1' KK szűrő

1 db jumbo négyzet szelepház

1 db standard kör szelepház

5 db 1" KK mágnesszelep

3 db 1" dura hollanderes kereszt

30 db spray fej ház

fúvókák:

3 db 7' (barna)

14 db 10' (piros)

3 db 12' (barna)

5 db 15' (fekete)

5 db 17' (szürke)

30 db megfúrós KPE idom (32)

60 db 20 PE pipa (L-idom)

4 db 32 KPE - 20 LPE I-idom

2 db 32 KPE toldó (I-idom)

2 db 20 PE toldó (I-idom)

2 db 32 T-idom

120 m 1' KPE cső

60 m 20 LPE cső

1 csomag teflonszalag

Némi magyarázat:

A főcsap "mögé" közvetlen kell egy szűrő (más elemek is lehetnek itt, a szűrő mindenképp javallott), majd ezután ágazik el a rendszer annyi ágra, ahány körre szükség lesz (ehhez kellenek a dura, esetleg réz idomok). A körök elején egy-egy mágnesszelep van, amik csak akkor nyílnak, ha a vezérlő jelet ad, egyébként zárják a víz útját. A mágneszelepek a gerincvezetékhez csatlakoznak (esetünkben 1' B - 32 KPE TOK csatlakozóval), mely nálunk 1' KPE cső. Erre a csőre kerülnek a megfúrós idomok, melyek egy "pipával" egy LPE szárnyvezetékben folytatódnak, melyeknek végeire szintén egy-egy pipával kerülnek a spray szórófej-házak. Minden házba kerül egy-egy fúvóka.

A csövek méreteit két módon határozzák meg: incsben fejezik ki a belső átmérőt, ami a vízáteresztő képességet adja meg. A nálunk lévő fővezeték 1' átmérőjű, ami cca 2,5 cm belső átmérőnek felel meg. A szárnyvezetékek 1/2' átmérőjűek. Emellett azonban gyakoribb, hogy arra van szükség, hogy a vezeték milyen csatlakozó idomokat fogad. Ebből a szempontból az 1' vezeték 32-es, azaz 3,2 cm - annak külső átmérője miatt.

A gyakoribb méretpárok a fenti kettősségnek megfelelően:

1/2' ~ 20

3/4' ~ 25

1' ~ 32

Persze ipari felhasználásban ezeknél sokkal nagyobb méretek is helyet kapnak, de  ezek a házi kiskerti felhasználásban ritkábbak. Az 1' alapján egyébként egyszerűen számíthatóak a nagyobb méretek - lineáris arányosítással.

A csatlakozók jelöléseiben szereplő betűk jelentései:

B = belső menetes (azaz a menet belül van)

K = külső menetes (azaz a menet kívül van)

TOK = nem menetes, hanem gyorskötő idom

A fúvókák jelölései gyártónként eltérhetnek, de alapvetően a fent is megtalálható méretek kerülnek forgalomba minden nagyobb márka esetében. A fúvókák "mérete" egyébként azok lábban mért hatósugara alapján kerül meghatározásra: a 7-es méret 7 láb, azaz kb. 2,1 méter sugarú szórásképű kört jelent. A gyártók színkódokkal is segítik az eligazodást (lásd fent).

folyt. köv.

Mit csinál a naív ügyfél, ha problémája akad, amihez nem ért? Megkeres egy szakembert, mondaná már meg, mibe fáj a megoldás. Mire oda jutottunk, hogy kijött a kertépítő felmérni a terepet, már némi utánanézésen túl voltam, és végignéztem két szomszédnál is a rendszer kiépítését, és bár hallomásból voltak infoim a kiépítés költségeiről, mégis a szívemhez kaptam, mikor elhangzott a cca 500 k HUF-os ajánlat. Némi telefonos értekezés után kiderült, hogy a durván 350k nettó anyagárat tartalmazó rendszer árát illetően nem fogunk tudni zöld ágra vergődni, így köszönettel lemondtam a kivitelezés kiszervezéséről, és nekigyűrkőztem amolyan minden-mindegy alapon.

A tervezés menete (nagy vonalakban) a következő:

(1) kimérjük a vízforrás vízhozamát 3-3.5 bar mellett. A tényleges, azaz a fogyasztókon megjelenő hozam ettől valószínűleg eltérő lesz, mivel egyrészt a csőben áramló folyadék a cső hosszával egyenes arányban lassul, másrészt jelentősen befolyásolja a nyomásviszonyokat, ha a vízforrás nincs teljesen egy szintben a fogyasztókkal. Mindkét korrekció elvégzéséhez találhatók táblázatok a neten is (egy későbbi részben linkelek). Ha a kert nem túl nagy (azaz néhánytíz méter hosszt feltételezünk legnagyobb csővezetéknek, akkor 20%-os hozamcsökkenéssel már némi felültervezés is benne van a korrekcióban. Ezzel bár ront(hat)unk a költséghatékonyságon, ez a romlás jó eséllyel nem lesz jelentős. A forráshoz közelebbi körökön bőven elég 10% levonás. Ezen a ponton valószínűleg minden szakember felhördülne, hogy mekkora hiba "hasraütésre" becsülni, de kis távolságon (<100 m), kis szintkülönbségek mellett (<1-2 m) nincs jelentős súrlódási veszteség, illetve ennek hatását ellensúlyozhatja az esetleges vízhozam-ingadozás. Felültervezés mindenképp javallott, egyrészt a már említett hozam-ingadozások miatt, másrészt a nem tervezett hatásokat figyelembe veendő (pl. szerelvények, ill. a cső ívei miatti nyomásesés-többletek).

(2) Méretarányos vázlatrajzot készítünk, amelyen bejelölgetjük, hol kellene legyenek az öntözőfejek. Két fő szempontot kell figyelembe venni: (a) minél egyenletesebb vízkijuttatást valósítsunk meg, és (b) lehetőség szerint tartsuk az anyagköltséget minél alacsonyabban

Az (a) ponthoz annyit, hogy hüvelykujj-szabályként a "legyen minden sarokban öntözőfej", valamint az "egy fejet minimum 2 másik locsoljon" elvek alkalmazandók, de az sem mindegy, hogy az öntözendő terület mekkora részei kapnak közvetlen napot, és mekkora részei árnyékosak. Utóbbiakra lehet kicsit "lazábban" tervezni.

A (b) pont esetében figyeljünk rá, hogy ne válasszunk olyan fejeket, amelyek fogyasztása meghaladja a vízforrás hozamát (persze tekintettel a szükséges korrekciókra), és soha ne használjunk különböző típusú fejeket egy körön!

Miután megvannak a fejek helyei, (3) azokból olyan csoportokat (köröket) alakítunk ki, amelyek egy időben képesek működni (azaz az összfogyasztás nem haladja meg a forrás hozamát). Ha kisebb fogyasztású fejeket használunk, kevesebb csőre lesz szükség, de ezek  a fúvókák várhatóan könnyebben el is tömődnek, ami növeli a fenntartás költésgeit. A mostanság divatos MPR fúvókáknak is éppen ez a hátránya.

Egyenletesebb az öntözés, ha nem egyetlen "vonalat", hanem magába visszazárt kört alakú fővezetéket tervezünk. Nyilván ebben az esetben több csőre, és sokkal több földmunkára lesz szükség.

Foly. köv.

Tegnap megint olyat csináltam, amit eddig még életemben nem: a tavasszal épített öntözőrendszer csöveiből fújtam ki a benne lévő vizet, hogy ne fagyjon bele télen. Nem titkolom, hogy büszke vagyok a rendszerre: magunk terveztük, építettük és üzemeltetjük úgy, hogy tavalyig meg voltam győződve róla, hogy egy ilyen automata rendszer csak a felső tízezer kiváltsága. Egyetlen részét, a "központot" csináltattam kertésszel, el is b@szta rendesen, vagy 100 köbméter víz elfolyt, mer' nem bizonyultak tartósnak az általa kivitelezett bekötések. Szóval nem kevés kárt okozott nekünk, de ezen túlléptem már, úgyhogy vissza az eredeti témára.

Világ életembe' városi gyerek voltam, nem különösebben érdekelt a kert meg a növények, de a tavalyi napi rendszerességű kézi locsolás kényszere megtette a hatását: mivel idén már a tavalyi terület háromszorosát kell locsolni, amire pedig már egyszerűen nincs időm, muszáj voltam megtalálni a módot, hogy lehet eljuttatni a kert megfelelő helyeire a megfelelő mennyiségű vizet. A probléma kiterjedt irodalommal bír, s a neten már elérhetők a megfelelő tervezési segédletek, leírások, dokumentációk, amik alapján megtervezhető és megépíthető házilag is a kiskert öntözőrendszere. Az írott anyagokon túl persze mindenképp ajánlott egy (vagy inkább három-négy) szakemberrel beszélni, aki gyakorlati tapasztalatokkal egészíti ki az elméletileg felépített rendszert. Én személy szerint négy vagy öt szakembert hallgattam meg, míg a kivitelezésre került a sor, és utólag két dolog már világos:
(1) mindenki tanácsaiban, meglátásaiban voltak olyan elemek, amelyek inkább a saját zsebük, mint az én érdekeimet szolgálták, ill.
(2) a legtöbbeknek megvannak a "kedvenc" vagy "ismerős" márkái, amikre esküsznek.

Két jellemző példa:
(1) A bolt, ahol az anyagokat vásároltam: mikor azt kérdeztem, milyen vezérlőt javallanak kültérre, mutatták a Hunter-t meg a Toro-t, és csak külön kérésemre hozták elő az egyébként jelentősen olcsóbb, és gyakorlatilag ugyanazt nyújtó Irritrol vezérlőt
(2) Egyik kedvenc fórumomon van egy kerttel, kertészkedéssel foglalkozó topik, ahol egy kertész szakember is meg-megfordult. Külön kérdésekre - amennyire meg tudom ítélni - korrekt válaszokat adott, mégis a "melyik vezérlőt javasolnád?" kérdésre csak Toro márkájú cuccokat említett. Nem kétlem, hogy megbízható, teljes körű szolgáltatást nyújtó eszközökről van szó, de számomra (és általában egy "tipikus" kiskertben) ritka, hogy a moduláris működés, a bővíthetőség jelentős hozzáadott értéket képviselne, így a Toro ár-többletében benne lévő ezen költség gyakorlatilag a kidobott pénz kategória. Szerintem.

Folyt. köv.

Azért a második, mert vasárnap, nov 2-án született a második. Igazából ő a harmadik, de ennek a bejegyzés szempontjából nincs semmilyen jelentősége, majd "elmondom" egyszer a másodikat is, ha lesz kedvem, időm, meg minden ahhoz szükséges dolog.

Szóval megszületett, és már itthon is van. Most az első "a pici" státuszból hirtelen "a nagy" állapotába lépett előre (vagy hátra?), amit - már most látszik - nehezen visel. Próbáljuk persze tompítani a dolog élét, de vannak jelei, hogy ez is olyasmi, amin keresztül kell esni. Remélem, hogy ettől az első több, tapasztaltabb lesz. Egy biztos, mióta a tesó (szó szerint) kézzel fogható közelségbe került, sokkal nagyobb szeretet-igénnyel lép fel, mint annak előtte.